Meztelenül fekszem a parkban,
testemet lehullt falevelek fedik,
lehunyt szememen őszi eső kopog,
ajkamra fagyott a szélben a neved.
Meztelenül fekszem a parkban,
testemet csillogó, tiszta hó fedi,
lehunyt szememen a tél csikorog,
szívemig fagyott az éjben a neved.
Meztelenül fekszem a parkban,
testemet nyíló, rügyező természet fedi,
lehunyt szememen tavaszi madárdal táncol,
én már nem vagyok, csak a neved.
Meztelenül fekszem a parkban,
testemet napfény és forróság fedi,
lehunyt szememen a nyár mosolyog,
emléke is szétfoszlott nevednek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése