2013. november 29., péntek

Batman has no limits

Talán még neki is.

De én a teljesítőképességem határaira értem, rettenetesen kimerült és fáradt vagyok, úgy érzem, hogy nem bírom már tovább. Konkrétan sokszor azt sem tudom teljesen tisztán visszaidézni, mit csináltam előző nap, kivel voltam, mit mondtam, mi történt.

Tegnap kétszer is bele kellett néznem a szövegembe előadás közben, mamám szülinapjára meg másnap eszméltem rá (de még apuéra is). Ennyire összefolynak a napok. Mert nekem nincsenek napok. Nem így mérem az időt.

Bennem van, hogy basszus, itt vagyok Pesten, akkor már használjak ki minden lehetőséget. Csak ne egyszerre. De igen, mert másképp nem megy, minden dolgon, amibe belevágtam, belevágok, érzem rajta, hogy most virágzik, most érdemes csinálni és menni, menni, menni.

Kilincselek a kéziratommal. Folyóiratoknak küldözgetem, minden hónapban egy kiadó és vagy három lap. Hátha. De addig is kell újakat és újakat is írni.

Slam poetry. Érezhetően most lépett itthon a fénykorába, nagyon nehéz már jelenleg is bekerülni a belső körbe, de talán még a határon vagyunk, ahonnan be lehet esni, a kemény magba természetesen nem, de ott lenni velük, mellettük - még sikerülhet. Havonta legalább egy szöveg. Nekem meg kettő vagy három, mert csinálom mellette a Moly Slam Poetry-t, szeretném, ha ez a szekér is futna és mások is olyan lelkesek lennének, mint én.

Munkahely. Mert hát december az őrültek hónapja. 188 munkaóra, 9-11 órás műszakokban. Kemény. Dupla stressz. De legalább egyszer jól fogok keresni az évben.

Karácsony. Kitalálni, hogy miből veszek ajándékot a családnak meg a barátoknak.  

Moly-antológia. Mert ebbe is belevágtam/belevágtuk a fejszénket. De igenis kell csinálni. Ez az első/egy pedig vonzza magával a következőt és a többit. 

Jövőre talán-tanfolyam és egy plusz slames cucc, havi egyszer biztosan.

Emellett maradni lánynak, testvérnek, nagynéninek, lakótársnak, olvasó molynak, barátnak, időt szakítónak a sírásra a reménytelen szerelem miatt, ép eszét megtartó embernek.

Afrikában meg éheznek. Tudom.

Batman has no limits.

Akkor nekem sincsenek.

Megyek vásárolni, tortát sütni, takarítani, szórólapot vágni, írni, sírni, hinni, bízni, remélni, életben maradni.
Csak tudnám, miért csinálom ezt az egészet.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése