kifordulva

kifordult színeiből a világ, szürke kávémból feketén mered a kanál. 
egy kis hó jól jönne most. 
a múlt észrevétlen lopakszik vörös éjfekete ajkam között, megtapad 
cigarettám füstszűrőjén. 
emlékek egy eljövendő halálnak. 
frissen nyírt, zöld fű illata keveredik a holnap reményével. 
a szótárból is hiányoznak a színek. 
ruhát hiába keresnék a gardróbban, árnyalatnyi minden különbség. 
kék neon hiánya a szemközti bár bejárata felett. 
meztelen testem oly szürke, mint a kintről beszűrődő naplemente 
utolsó sugara. 
olybá tűnik, mintha megszűntem volna létezni. 
tán így is van.