Ha pénzed van, szimpatikus vagy, avagy az albérletkeresés örömei

Anno mikor 3 éve felköltöztem Budapestre és a következő évben is, mikor meg arrébb egy kerülettel, úgy működött a dolog, hogy neten megkerestem, elmentem, megnéztem, tetszett, ott helyben ki is vettem (a második alkalommal többes számban, barátokkal bútoroztunk). Mindkét helyen kaptunk pár nap haladékot is a kifizetést illetően. Tiszta sor.
Aztán az élet haladt, változott, vele együtt én is, találtam egy férfiembert, aki ahelyett, hogy unna, még velem is akar élni. Hát jó. Akkor keressünk közös lakást. :)
Nem gáz, ismert oldalakon keresünk-kutatunk. Három havi kaució. Jó, hát ez múltkor is így ment, tudjuk. Az ugyan, hogy 4 hónapos spórolás és mellette még plusz segítség kellett ahhoz, hogy összegyűjtsük, az már egy másik sztori és az ország szégyene (mint sok más is).
Ó, megannyi jó kis lakás. Oké. Hívjuk fel őket. Ingatlanos a legtöbb, ezt is tudjuk.
És akkor a változás wtf-jai:
- bizonyos ingatlancég hirdetéseinél a tulajok elérhetőségeit 7-9000 Ft-os díj ellenében tudják rendelkezésünkre bocsátani (ha meg nem tetszik személyesen egyik lakás sem az adott cég kínálatában [ha egyáltalán tudunk megfelelő időpontot egyeztetni a tulajokkal], akkor ezt buktuk, tök korrekt, nem?)
- megtekinteni a lakást csak ma (hétköznap), csak holnap (hétköznap), csak délelőtt, csak délután lehet (mert az emberek nyilván nem dolgoznak, de legtöbben, ez evidens, csak fizetőképes embernek adják ki a lakást; aki viszont kedd délelőtt a herevakarás mellett ráér lakásokat nézegetni, az több, mint gyanús, maximum a jól kereső vállalkozó ér rá ilyenkor, annak meg van annyi pénze, hogy ne szaros 60-70 ezres albérleteket keressen, a normál mezei embernek meg nem biztos, hogy van annyi szabija, hogy legalább egy hetet kivegyen lakáskeresés céljából - ok, vannak a délutáni, esti műszakosok, na de csak nem mindenki az?!)
- és kié lesz a lakás? A verzió: a tulajok eldöntik és értesítik a legszimpatikusabb érdeklődőt/érdeklődőket, tisztára, mint egy állásinterjún, B verzió: azé a lakás, aki helyből kivágja nekik a kb. kétszázat zsebből, mert akkor azonnal szimpatikus leszel (elhiszem, hogy pénz, pénz, pénz, de ez sem garancia arra, hogy a későbbiekben az az illető rendszeresen fogja fizetni, amit kell)
Bizalmatlanok az emberek. Jogosan. De túlzásokba azért nem kellene esni. Volt egy faszi, aki miután Párom közölte vele, hogy igen, van munkája, igen, egyetemi alkalmazott, az volt a kérdése éshogyazmi. És mit csinál pontosan. Meg mit nem. Itt éreztük, hogy ezt a lakást már eleve el sem megyünk megnézni. Köszönjük, de rigolyás főbérlőből nem kérünk. 10-ből 11 ember egy napot adott a megtekintésre, több lehetőség nem is volt, mert már aznap szerződni is akartak. Szuper. Rohan az élet így is eléggé, legalább mi ne tegyük. Pont emiatt nyúlnak bele legtöbben link albérlőkbe, mert rögtön és azonnal.
Szerencsére voltak rugalmasabb emberek, így mivel 10-18-ig dolgozunk nagyjából mindketten, vagy keltünk reggel korábban, vagy este tettünk egy plusz kört "majd alszunk az új helyen" felkiáltással.
És végre meglett a szinte tökéletes kis kuckó. A macskáim ugyan nem jöhettek (nem is baj, idősek már, de azért hiányoznak), mert itt eleve van három, plusz egy nagy kutya is. Külső kerület ugyan, de legalább csendes, erdő, tó is van a közelben, lovarda szintúgy.
Az egyik macska amúgy Amerikából jött, és tényleg másképpen is nyávog. :D A kuckó két embernek tökéletes. Nem teljesen felújított, apró javítások nyilván kellenek majd, de legalább a mienk. Egy kis időre meg tudunk itt pihenni (arra a 20 évre, amíg összegyűjtünk annyi előleget lakásra, amire újabb 20 éves futamidejű hitelt tudunk felvenni :D).
Most jó.