Mostan színtelen polákról álmodom én

megtanulni a magányt

egy fekete-fehér szivárvány

mint amikor megpróbálod elkapni a nyelveddel a hópelyheket

igazából szeretlek

nem tudom, miért csinálom

két személyre főzni vacsorát, pedig egyedül vagy

én már csak egy romlott mézeskalács vagyok a te szádban

kitaszított homály

neobarokk plasztikmacska

levelet írni neked, majd nem küldeni el

nem tudom a címedet

többet nem tudok

tarthatnék táblát:"to me, you are perfect", hogy legalább egyszer megcsókolj

vagy kétszer

a következő életemben az akarok lenni, aki elég jó neked

álmodni színek nélkül

emlék

Aludnék inkább

hajnalban, mikor a leghidegebb van,
akkor hiányzik legjobban ölelésed,
(pedig nem is tudom, milyen)
s miközben próbálok visszaaludni, nem
tudok nem arra gondolni, hogy ez az éjszaka
is hiába telt el

még a legmelegebb paplan is jégverem nélküled

mikor fújja a szél a hajamat, arra gondolok, mennyivel jobban élvezném, ha te is látnád

úgy szeretni valakit, hogy szinte nem is ismered: gyönyörű és félelmetes

a kert tele van gyönyörű gyümölcsökkel, de neked az elérhetetlen kell, amit lehet, már félig megettek a kukacok, és inkább kockáztatsz, kitörnéd a nyakad egyetlen harapásért, amiről még azt sem tudod, édes-e egyáltalán, de hát ettél már keserűt, a csalódás nem lenne új, ahogy a fájdalom sem

magamért csinálom, magamért csinálom, magamért csinálom,...

a zsebkendők vajon ugyanúgy tűnnek el, mint a zoknik? amikor szükségem lenne rá, nincs sehol

nem szeretem, ha nem kapom meg, amit szeretnék

tele vagyok szeretettel, mégis egy irigy krva vagyok, mert nem adok senkinek belőle
akinek adnék, annak meg nem kell
élet, én így szeretlek
hát hogyne

már csak a vállvonogatás marad
már csak a tudat marad, hogy másnak még ennyi se jut

egy üres erdő közepén doromboló macska vagyok

ha lenne műtét arra, hogy ne szeresselek, érzéstelenítés és altatás nélkül is vállalnám
sőt, csak úgy vállalnám
az előbb hazudtam

a tűz mellett ülök és mégis fázom

volt zsepi a kardigánom zsebében

szükségem van rád, de nem érdemellek meg
megérdemellek, de nincs szükségem rád

de

gyűlölöm a fájdalmat, gyűlölöm a félelmet
néha jólesnek

ezt én sem gondolhattam komolyan

meddig bámul még vak szemem sötét tükörbe,
mikor látja már meg, hogy előttem nincs semmi sem?

a remény jó dolog

a remény bassza meg

komolyan

Sweet home, ajándék, halloween, slam meg slam és Yiruma

Napok, lassan hetek óta Yiruma lázban égek. Annyira gyönyörűek. De komolyan.

Most hallgasd:
http://www.youtube.com/watch?v=F-4wUfZD6oc
ez meg aztán:
http://www.youtube.com/watch?v=99GyFmnH59s

már lementettem a piano tutorialokat, otthon pedig volt egy kis időm gyakorolgatni, a River Flows jobb kezének eleje már egész jól megy

öregszem, az ember nem hallgat csak úgy egyetlen szál zongorát vagy épp komolyzenét, szimfonikus zenekart, mert az nem járja (ezért a mai Yiruma adag előtt volt Avicii meg Lana del Rey és Lady Gaga is, csak az egyensúly végett, de kellene egy kis Bon Jovi meg Scorpions is, mert az előzőek ugyan jók, de nem zenék)

otthonotthon minden rendben, örültek, kaptam kaját, meg csini pulcsit szülinapomra, meg mindenféle hasznos cuccot, mint pl. hajlakk és szempillaspirál (nővéremnek fantasztikus érzéke van ahhoz, hogy olyat vegyen, ami épp kifogyóban van, na jó, a spirál már egy ideje elfogyott, a hajlakkot viszont már csak vészhelyzetekre tartogattam)
anyu csinált grillázstekercset meg grillázstortát (az egy nagyon-nagy jóság, én mondom), volt 28 szál gyertyám (amiket én szúrkáltam fel), jöttek volt majdnemapósék is felköszönteni, ittam pezsgőt borral (igen, ezt így egyben), előtte este meg lehúztam a náthámra egy kis pálinkát, ami konkrétan végigégette a torkomat, de legalább másnapra újra éreztem az ízeket
és makkáztam is, természetesen

egy csomóan felköszöntöttek, de gondolom, csak udvariasságból, meg hát kiírta a facebook, a névnapom pont emiatt valahogy nem volt ekkora siker (szeptemberben volt, oda se)
nem vagyok az az ünneplős fajta amúgy, de vannak, akiktől jólesik a köszöntés (jólesne)

jövő héten molyos slam (Slamoween), nekem meg továbbra sincs szövegem. egy se, mert hát kettő kell (gratulálok magamnak a nagyszerű ötletért), igaz, alapanyag már van, szóval nincs minden veszve, de legalább most biztosan nem leszek dobogós, viszont igyekszem szexi lenni, Dark Alice-nek gondoltam magam beöltöztetni

meg hát 31-én megyek egy bizonyos Kolorba slammelni, mert ugye csinálni kell a mindent, na oda már megvan a szöveg, egy Margitszigetes délután alatt összedobtam, tegnap pofoztam ugyan rajta, de csak sorrendileg pakolgattam pár sort, szerintem egész ütős lett, már csak meg kell tanulni. meg hát meg kellene tanulni nem félni kiállni az emberek elé és előadni magam bevállalósan, keményen, dögösen, mostaztánmegmutatommagamdeúgydeúgy-osan

és még felbukkanok itt meg ott, barátnős nap is lesz, mozi is, holnap speciel molyos tánci (még nem tudom, mit veszek fel), kreatívkodhatok a boltban, mert kaptunk plusz polcokat, és a szabim ideje alatt a kedves vevők konkrétan széthányták a könyveket, rendezhetem újra az egész gyereksarkot, de hát ezért (is) vagyok ott

Ross-nak ígértem oroszkrém tortát, egyszerű receptet találtam, meglátjuk, hogy sikerül

meg kitaláltam egy tök jó ajándékot magamnak, nem azért írom, hogy most akkor tessék nekem venni (bár tőled épp szívesen fogadnám, de miért is költenél rám, jogos, a bizbaszod még nem adtam oda, most spec azt sem tudom, hol van), hanem mert csak (tiszta Arthur Madsen vagyok magyarázatok tekintetében :D): szóval egy nagyon menő kis notesz, amibe beleírhatom a slam-szerű alkotásaimat

egyébként hoztam fel publikus sakkot, ha valaki szeretne majd valamikor játszani velem :)

viszont a molyok legkiválóbbikaként (nem én mondtam, ő volt) jó ideje nem olvastam és csak kicsit bánt, de azért igyekszem haladni

meg amúgy a sok és meg hát szóval majd viszont szavakkal különösen perverz a kapcsolatom

Csend

a csend a legjobb barátod.
a csend figyel.
a csend akkor beszél, mikor neked már nincs mit mondanod.
a csend hazudik.
a csend az, mikor hiába ordítasz, mégsem hallod magad.
a csend két szerelmes társa vagy gyilkosa.
a csend haldoklik.
a csend halál.
a csend egy újabb esély, egy örök pillanat.
a csend várakozás, egy lesütött pillantás.
a csend egy hullócsillag.
a csend egy utolsó lélegzetvétel.
a csend egy gyermek, egy régen látott ismerős,
egy csók, egy sosem kívánt könny.
a csend a felhőtlen ég.
a csend egy elfelejtett emlék.
a csend szomorú,
egy sosem használt út.
a csend álmodik, féltékenyen mosolyog,
ír és rád gondol.
a csend magányos, a csend szorong.
a csend a betonon olvadó hó.
a csendnek van tükörképe.
a csend minden kívánság lelke.
a csend két szívdobbanás között a miért,
egy néma nevetés, unalomba fulladt szeretkezés.
a csend nem törik, csak hajlik,
nem sóhajt, magába tekint.
a csend rosszkor érkezik, nem tud elbúcsúzni.
a csend a fájdalom legbátrabb alakja,
a félelem igazi arca.
a csend egy napnyugta, minden kínzó gondolat bátorítója.
a csend kegyetlen.
a csend egy ismeretlen kedvessége.
a csend remény, egy félrenyelt sértés.
a csend az utolsó a sorban, de első a megbánásban.
a csend dühös.
a csend, mikor rájössz, ez az álom rég eltört.
a csend te vagy.
a csend a tegnap és a holnap.
a csend egy érintés.
a csend türelmes, a csend végtelen.
a csend: csak csend.

Depiből a lendületbe

Szóval
a slam bajnokság az úgy megvolt
jó volt
ugyan nagyon izgultam, meg az első pár sornál nem sikerült túl intim kapcsolatba kerülnöm a mikrofonnal de aztán csak meglett a hangom, meg a nevetés és a taps is a végén
egy konferanszié Zeek-ölelésről nem is beszélve
az SM-féle tapsot és dicséretet meg már meg sem említem
ja meg azt sem, hogy a végén a szakmai zsűri is odamondta, hogy milyen jóféle, dögös volt az előadásom
meg hát jöttek a molyok és szurkoltak, utána meg ettünk én-féle sport-szelet tortát, amit csináltam szülinapos Galádvízilónak
és Bélával aludtam, de nagyon
aztán a 3 napos depi, érted, hetek óta erre készültem, ezzel keltem, ezzel feküdtem, tudod, mint amikor órákig baszakodsz a 3 fogással, amit aztán 20 perc alatt bezabál a család. na, pont ilyen.
valahol csalódott voltam, valahol elégedett.
ahhoz képest, hogy egész életemben rettegtem attól, hogy emberek, idegen emberek elé kiálljak és csak két összefüggő mondatot elmondjak, ahhoz képest istennő voltam
mit meg nem tesznek a nők egy pasiért
aztán persze rájönnek, hogy magukért csinálták
főleg
és akkor az üresség, hogy most hogyan tovább
aztán az ember végül mindig összeszedi magát és újra beleveti magát rövid kis élete folyamába
szóval
van itt olyan
hogy kézirattöredék egy újabb kiadónak, néhány szöveg egy folyóiratnak
egy újabb blog ötlete (mert nincs elég, természetesen)
jelentkezés havi slam klubba
egy titkos projekt, ami inkább poén, de majd meglátjuk
holnap Pepita Ofélia, szappanoperál egy hagyományos költő
pénteken postázom a fentebb említettek kapcsán, megveszem hazának a jegyemet
jövő héten otthonotthon
utána molyos tánci
meg lesz majd moly slam, meg szülinapi buli meg gofris szülinapi party is
mert zajlik az élet, molynak lenni jó
a melónapokat így jegyzem
most lemegy ez a két nap, és aztán molyos tali
egy nap, de cserébe holnap tánci
ugyan most három nap, de túlélem, mert utána molyokkal lehetek, ez lesz meg az lesz
és szeretnék újra tanulni, találtam valami jót, bár ahhoz még ki kell találni, honnan ások elő annyi pénzt, ha sem, akkor így jártam
szóval ilyenek
meg mások
és meg lettem hívva sütire és az jó
és lesz még molyszüli is, meg slam döntő novemberben, már azért is érdemes kitartani
vagy mondjuk az új Setét Torony kötetért
meg hát jövő héten megnyomorgathatom a két káccémat
és ez most ilyen lett
de inkább egy ilyen
valami
mint a
semmi