2014. március 12., szerda

pehely

ezekkel pályáztam a Napkút kiadó haiku pályázatára, de nem voltak elég jók
sebaj, nekem tetszenek :)

1
télbe fordultál.
szívemben jégvirágot
bont az elmúlás.

2
törni sem tudok.
mint dunyhából a tollak,
apránként hullok.

3
mint pipacsok közt
Dorothy, hópelyheket
vár fáradt szívem.

4
havazik bennem.
ha véget ér, megszűnök,
hiszen: szívpelyhek.

5
meghalni szépen,
mint hópelyhek olvadnak
betonon, csendben.

6
messze még a tél
csak álmaim hullnak, mint
precíz hópelyhek.

7 - szükségem van rád

ki fogja nézni
hogy kapom el nyelvemmel
a hópelyheket?

8 – illúzió

hóesés közben
ártatlanok lehetünk:
szép illúzió.



9 - hó

lehetne kék hó,
egy kicsit úgy éreznénk,
az égen járunk.

10
tudom, mire vágysz.
felhívtalak, de a tél
felelt: akkor se.

11
cseresznyevirágok közt haldoklom. elmúlás jelképével elmúlni.
szép. és hideg. moccanni sem bírok, testem felett már nem rendelkezem.
egy könnycsepp szalad végig orcámon, vállgödrömig jut, ott megül csendben s már ő is csak remeg. árnyékom is elhagyott már, igaza van. fázni egyedül is lehet. az idei tél korán érkezett. miért pont te hoztad el? lassan szállingózni kezd a hó is, a pelyhek, mint álmaim, hullnak csak egyre, fáradt arcomra simulnak. fájdalmam távoli emlék. már nincsenek szavaim (neked) sem.

télbe fordultál.
szívemben jégvirágot
bont az elmúlás.

1 megjegyzés: